Négy évvel ezelőtt, amikor elfogadtam az MKP felkérését a megyei képviselőjelöltségre, azért tettem, mert helyi képviselőként és a közéletben jártas személyként tisztában voltam régiónk problémáival. Tapasztalatból pedig tudom, milyen az, amikor bár tenni szeretne az ember, magasabb szintről átnyúlnak a feje fölött, megoldás pedig nem születik. Megoldandó probléma pedig bőven van mindig, és lesz a jövőben is.

Megválasztásom egy széleskörű összefogásnak köszönhető, mely által magyarok és szlovákok, zselíziek, ipolyságiak és lévaiak együttesen ruháztak fel a mandátummal, hogy képviseljem őket és hallassam hangjukat a Nyitra megyei önkormányzatban. Akkori kampányomban a legsürgősebb témákat jelöltem meg, amelyek nem tűrnek halasztást és azonnali cselekvést igényeltek. Korábbi beszámolóimban már megtettem, de szeretném felhívni azoknak a figyelmét, akik megtiszteltek bizalmukkal, hogy a felmerült problémák zömét sikerült megoldanunk. Ilyen többek közt a magyar gimnázium volt épülete helyzetének a megoldása; a zselízi nagytornaterem helyzetének elmozdítása; a megyei szintű utak és megyei intézmények ha nem is teljes, de részleges felújítása; újabb sportolási lehetőségek teremtése és a civilszervezetek hatékony támogatása. Legutóbbi számadásomban ezeket tételesen, számszerűen felsoroltam, ezért ezúttal ettől eltekintenék.

Nyilvánvaló, hogy mindig, mindenen lehet még javítani, és biztos vagyok benne, hogy vannak és lesznek elégedetlen hangok is, hogy miért csak ennyi, miért ilyen, vagy olyan az eredmény. Azt viszont tudatosítani kell, és ezt büszkén vállalom, hogy mindezt a frakciónkkal, az MKP-val részben ellenzéki szerepből értük el, de munkánkat a többi párt és képviselőtársaink is elismerték. Ennek köszönhetjük, hogy megannyi kezdeményezésünk mellé rendszerint meg tudtuk nyerni a többi frakciót, és támogatták ezeket.

Tennivaló most sincs kevesebb. Ezúttal a szlovák gimnázium léte került veszélybe Zselízen, ami közvetlen hatással lehet a magyarra is, így egyszerre a város két megyei intézményében is probléma alakulhat ki. Nem hagyhatjuk elveszni Zselízen a középiskolai oktatást! Megvalósultak a régióban útfelújítások, de korántsem annyi, amennyivel elégedettek lehetnénk. Egy újabb felújítási hullám veszi kezdetét ez év novemberében, de eltökélt szándékom, hogy újabb és újabb szakaszok felújítását terjesszem be. Láthatjuk, hogy a civil támogatási rendszer, amely az elmúlt években kialakult, működik és nagyra értékelik a támogatott szervezetek. Célom, hogy ezeket az összegeket a lehető legnagyobb mértékben tovább emeljük és kiszélesítsük, hogy minél többen élhessenek velük. A lévai kórház állapota bár megoldódni látszik, e téren sem lehetünk elégedettek, az egészségügy ugyanis a lakosság legérzékenyebb pontja. Úgy vélem, hogy megyei szintről folyamatosan napirenden kell tartani ezt a témát, hogy megfelelőképpen fejlődjön a szakágazat. Ugyanis egy lévai, zselízi vagy ipolysági polgár is megérdemli azt, hogy olyan egészségügyi ellátásban részesüljön, mint egy pozsonyi, zsolnai vagy poprádi.

Határozott elképzeléseim vannak a cselekvési terveket illetően, hogy mit miképpen lehet és kell megoldani, fejleszteni és erre támogatókat is szerezni.

Hiszek ebben a régióban! Hogyne hinnék, hiszen a szülőföldem, amiért továbbra is rendületlenül elkötelezett vagyok dolgozni. Amennyiben Önök is így látják a fent felvázoltakat, kérem november 4-én támogassanak engem és az MKP csapatát szavazatukkal.