2015. okt 11.

A zselízi templom rejtélyei – A gótikus freskó titka

írta: Csonka Ákos
A zselízi templom rejtélyei – A gótikus freskó titka

Előző részünkben a római szarkofág mítoszát tártuk fel. Ám Becsei Vesszős György nem csak a római szarkofág kalandos Zselízre juttatásáról emlékezetes. Ahogy azt már jeleztük, élete során jó katonaként megfordult pár csatában.

Állítólag több mint 250 ember halála szárad a lelkén, amit egy idő után ő is sokallott, és hazatérve csak nem találta lelki békéjét. Ezért úgy gondolta, nem ártana megbánni gaztetteit. A bűnbánat leggyakoribb módszere akkoriban az volt, ha az illető elvonul egy kolostorba vezekelni. Így tett Becsei is, aki előbb Rómába, majd Santiago de Compostellába zarándokolt el.

014

Ezt viszont nem érezte elégségesnek, s ekkor jutott fülébe a hír, hogy aki teljességgel meg akar tisztulni, annak alá kell szállni a Pokol tornácára, a Purgatóriumba. A korabeli leírásokban több helyen is szerepel, hogy a Purgatóriumot létező helyként kezelték, ám a historiográfusok sokáig úgy gondolták, hogy csak egy képzeletbeli, vagy inkább legendabeli helyről lehet szó.

Később viszont kiderült, hogy a hely valóban létezik, méghozzá egy írországi sziget (Lough Derg – vagyis Vörös-tó) rejti magában a Szent Patrik nevű barlangot, melyben különböző gázok gőzölögtek (leginkább kén). A vezeklők ebben a légkörben valóban úgy érezték magukat, mintha a pokol bugyraiban lennének, hiszen a gázok komoly hallucinációkat idéztek elő.

Nagy részük nem is élte túl a kalandot, ám a zselízi főúr kivétel volt. Épségben kiállta a próbát (lehet, hogy érdemes lenne egy toxikológus véleményét is kikérni, hogy az ilyen túra milyen nyomokat hagyhatott a kalandor szervezetében és elméjében).

Freskó3

Bal: a templom szentélye egy századeleji fotón Jobb: Becsei Vesszős György végítéletét ábrázoló freskó

Kalandorunk pokoljárása később dokumentálva is lett, méghozzá a nevéhez fűződő templom falára. A templom felépülését követően annak falait freskókkal díszítették, melyekből mára már csak három maradt fenn a II. világháborúban visszavonuló német csapatok pusztítása miatt.

Mint a freskók legtöbbje, ezek is szenteket, bibliai jeleneteket ábrázolhattak. Egy viszont eltér a többitől. Ugyanis Becsei Vesszős György különítéletét megörökítő kompozíció mondhatni képregényszerűen meséli el (a feliratok a szereplőktől kunkorodnak elő) a hűbéres halálát.

015

Kép: Cséfalvay Gusztáv.

016

Kép: Cséfalvay Gusztáv.

017

Kép: Cséfalvay Gusztáv.

018

Kép: Cséfalvay Gusztáv.

019

Kép: Cséfalvay Gusztáv.

A kép több szempontból is különcnek számít. Egyrészt, mert nem szentet ábrázol, pedig ez abban a korban ritkaságnak számított. Másrészt latin szövegeket tartalmaz, pedig akkoriban nem tudtak sokan olvasni. Így mintha csak az utókornak akartak volna vele üzenni.

A képet viszont már nem az egykori lovag, hanem a lánya készíttethette egy olasz mesterrel, akit egyes források Máténak neveznek.

005

Szent Lénárd és Szent Mártont ábrázoló freskó. Kép: Cséfalvay Gusztáv.

008A 165 x 190 centiméteres falikép közepén maga Becsei fekszik halálos ágyán. Körülötte a mennyei „ítélőszék”: Isten, a Sátán, az Őrangyal, de megjelenik rajta Jézus és Mária is. A pokol szolgája felsorolja a halandó bűneit, hogy megkaparinthassa lelkét, míg a többiek védelmükbe veszik, s maga Krisztus jár közben az üdvösségéért, melyet végül elnyer. Bűnei bocsánatot nyernek.

2015 templom belülről

A templom belseje a napjainkban és a római szarkofág Fotó: Polka Pál

A falkép emellett tartalmazza Becsei Vesszős ismert élettörténetének leírását is, a zarándoklatra viszont nincs utalás. Ezt egy 1353-ból fennmaradt forrásból következtetik, mely

Olvasd tovább: http://korkep.sk/cikkek/kultura/2015/10/03/a-zselizi-templom-rejtelyei-a-gotikus-fresko-titka#sthash.zNWsO50R.dpuf

 

Szólj hozzá