Köztudott, hogy a sportnak, kiváltképp a focinak identitásmegőrző és erősítő ereje van. Az önazonosulás pszichózisa tömegeket képes mozgatni, sőt fanatizálni. A sportesemények, főleg a nemzeti válogatottak jelentősége ezért jócskán felértékelődött.

A klasszikus értelemben vett nemzeti válogatottakon túlmenően rendre alakulnak a nemzeti közösségek /kisebbségek/ válogatottjai is (bizonyos kiemelt sportágakban). Manapság már senki nem akad fenn azon, hogy Írországnak, Észak-Írországnak vagy Skóciának önálló FIFA licences futball válogatottja van. Ezen felbuzdulva a katalánok és a baszkok is igyekeztek pótolni ezt a hiányosságukat, nemrégen pedig Székelyföldön is megszerveződött a gárda. Arra már sokszor rámutattunk a Körképen, hogy ezek a nemzeti közösségek az önrendelkezési harcukban is az élen járnak. Ezért egyáltalán nem meglepő, hogy mindezt a sport terén is kifejezésre juttatják.

Nem kezdünk el siránkozni, hogy ehhez képest mi mennyire le vagyunk maradva, hiszen közösségünk öntudata is cérnalábakon áll. Történelmi hagyományaink szinte alig vannak, önálló jelképeink, szimbólumaink kialakításának puszta igényéről is megoszlanak a vélemények stb. Ennek ellenére úgy gondoltuk, húzunk egy merészet és eljátszunk a gondolattal, hogy ha a dolgok elébe mennénk, milyen is lenne egy felvidéki labdarúgó válogatott.

Ahogy a katalán válogatott is jószerivel a katalán klubcsapatra, a Barcelonára épül, és ahogy nagyapáink nosztalgiázásából tudjuk, a hajdani Aranycsapat is csak egy-két klub játékosállományára támaszkodott, úgy a mi válogatottunk tótumfaktuma is a dunaszerdahelyi DAC-nak kellene lennie. Ha pedig már a gerinc innen kerül ki, a hazai pálya is adott lehet. Ám, hogy ne érjen hátrány senkit sem, időnként „kihelyezett” meccsek rendezhetőek lennének Komáromban, Rimaszombatban vagy pl. Szepsiben is.

A keret

És akkor nézzük, miből főzünk: ahogy a korábbi DAC-rigmus is kezdődött: „Kapitányunk Novota, soha nincsen sok dolga”. Nem hinnénk, hogy Novota Janin kívül méltóbb személyt illetne ennek a válogatottnak a hálóőr szerepe. A bécsi Rapid kapusa egyenletes, jó teljesítményt nyújt, amivel bőven rászolgál csapatunk egyes számú mezére.

Stabil védelem nélkül viszont egy kapus sem képes csodákra. A hátsó szűrést leginkább két légiósra, Ďurica Janira (Lokomotív Moszkva) és Horváth Csabára (Piast Gliwice) bíznánk. A két szélső bekk feladatait pedig a csupaszív Szabó Ottó (DAC) és – bár nem szélső játékosként ismert, de ott is jó teljesítményre képes – Saláta Kornél (DAC) látná el.

A védelem előtt a mélységi labdaszerzés és a karmesteri irányítás Stra... Olvasd tovább - See more at: http://korkep.sk/cikkek/sport/2014/10/07/a-korkep-bemutatja-ime-a-felvideki-labdarugo-valogatott#sthash.b7JtDgzQ.dpuf