Valami véget ért, de most kezdődik el csak igazán
Van egy rossz, és egy jó hírünk. A rossz, hogy véget ért az év legjobb öt napja. A jó viszont, hogy már csak 360-at kell aludni, és ismét kezdünk! Az a több mint 8000 arc, szempár és mosoly, ami megfordult Martoson az elmúlt hét során, mindent elárul. Három évvel ezelőtt sokan kételkedtek, hogy a túltelített nyári fesztiválidőszakban elfér-e még egy nagyrendezvény. A Via Nova viszont mert nagyot álmodni, és megteremtett egy olyat, ami, ha így fog fejlődni, fogalommá nőheti ki magát (vagy tán már most is az…). Ugyanis nemcsak a puszta szórakoztatásról szól, hanem értéket képvisel, közvetít, közösséget épít.

A Martosi Szabadegyetemnek olyan lelkülete, olyan miliője van, mely bástyája lehet közösségünknek. A szórakoztató programok mellett egy olyan plusz hozzáadott érték szelleme lengi körbe a Feszty-parkot, mely fáklyaként mutatja, hogy a felvidéki magyarságban pulzál az élniakarás.
A szervezők hitet tettek egy álom, egy csoda, egy közösség mellett, amiért fáradhatatlanul tevékenykednek, de az óriási látogatottság, az elégedett mosolyok, és főleg a visszahatás, illetve visszajelzések nélkül munkájuk mit sem érne.
Úgy tartja a mondás, hogy a hagyomány a harmadik alkalom után kezdődik. Ezennel jelentjük, hogy a Martosi Szabadegyetem immár hagyományosan, természetesen és rendíthetetlenül áll Felvidék szolgálatában.
A csoda folytatódik. Hajrá, Felvidék!