2018. feb 08.

A függetlenség hátulütői

írta: Csonka Ákos
A függetlenség hátulütői

Tájainkon mostanság a politikai függetlenség dívik. A legutóbbi megyei választások alkalmával sohasem tapasztalt számban jutottak be a megyei testületekbe független képviselők. Ennek a tendenciának elsősorban a társadalom pártpolitikától való elidegenedése az egyik oka, illetve, hogy a politika mint olyan, egyre rosszabb szájízt hagy az emberekben. Így sokan új lehetőségek után néznek, ezek az viszont elég korlátozottak.

a1.jpg

Vagy egy új pártba és azon belül új vagy „újrahasznosított, átcsomagolt” személyekbe vetik bizalmukat, amitől sokan ódzkodnak, mondván, korábban is mást ígértek és csalódtak már az ilyenekben eleget. Veszélyesebb ennél, ha valamilyen szélsőségek felé mozdulnak el a választók. A szélsőjobb és a szélsőbal ugyanolyan veszélyeket rejt magában, elsősorban a populizmusra építenek. Emellett vannak kimondottan populista pártok is, melyek bár nem tartalmaznak szélsőséges elemeket, csak éppen a hangzatos szólamokon túlmenően általában óriási nagy lufik szoktak lenni. A negyedik eshetőség pedig a függetlenek felé való sodródás.

Vitathatatlan, hogy a független szó hordoz magában valamely pozitív hangulatot, főképp az elmúlt 28 év rossz politikai tapasztalataira alapozva. Ezt egyre többen ismerik fel és bújnak be ezen álca mögé, ráadásul meglehetősen kényelmes pozíció is ez, ám a kulisszák mögött rendszerint megannyi kérdőjel és veszély rejtőzhet. És ebben lakozik a független politikusok kockázata. Egy pártról ugyanis tudni lehet, mit képvisel, milyen az irányvonala, a beállítottsága, témái, programja. Aki abban a pártban politizál, vallja azt az értékrendet, és vállalja, hogy ennek alapján fogja tevékenységét kifejteni. Ha ettől eltér, akkor a párt szankcionálhatja, visszahívhatja, fegyelmi eljárást indíthat ellene. A független politikust ilyen megkötések nem szabályozzák. Csak egyénileg lehet tudni, mit képvisel, mik az elképzelései, milyen a világnézete, ez nincs sehol lefektetve, szabadon változtathatja a nézeteit, ahogy érdeke kívánja. Nem tartozik elszámolással senkinek, nem fenyegetik szankciók, nem köti pártfegyelem, nehezen lehet számon kérni, és ha el is ront valamit, akkor legfeljebb iránta inog meg a bizalom, nem terheli a felelőssége mást.

Nem véletlen, hogy a parlamentbe nem lehet bekerülni függetlenként, ugyanis a demokrácia a többség elvén alapul, egyedül lehetetlen bármit is elérni. Ez a politikai forma működésképtelenné teheti az irányító szervet. Polgármesteri szinten még csak-csak, ott ugyanis egyéni jogkörök vannak, de testületi szinten káoszt eredményez, ha független képviselők jelentős számban kerülnek be.

Ennek lehettünk tanúi Nyitrán is a megyei önkormányzat első rendes ülésén. A testületbe 15 független került be, ezáltal sokpólusúvá vált. Sokan leegyszerűsítik a helyzetet és a függetleneket egy komponensként kezelik, csakhogy ez nem így van. A 15 független gyakorlatilag 15 külön szubjektum, akiknek akár tizenötféle nézetük lehet, tizenötfelé fognak húzni, és a frakcióegyeztetések során 15 különböző emberrel kell megegyezni, nem csak a frakcióvezetővel, ahogy a pártok esetében. Ilyenre kormányzatot alapozni gyakorlatilag lehetetlen, megbénul az ügymenet.

Jól példázzák ezt a Nyitra megyei fejlemények. A 15 függetlenből négy rögtön belépett egy frakcióba: hárman a Smer-SNS-Hídéba, egy pedig a Jobboldali Koalícióéba. Voltak többen is, akik azért indultak függetlenként, mert a pártjuk listájára nem fértek fel, vagy éppen nem jelölték őket. Hárman kijelentették, hogy semmilyen frakcióba nem kívánnak belépni, nyolcan pedig jelezték, hogy ők külön frakciót szeretnének alakítani, de amint kiderült, hogy nem tudnak kormányzati pozícióba kerülni, elálltak ettől és gyakorlatilag már az erről szóló szavazáson sem támogatták az indítványt. Ebből látszott a leginkább, hogy a függetlenek esetében semmiféle szavazási fegyelemmel nem lehet számolni és mennyire kiszámíthatatlan tényezők.

Az más lapra tartozik, hogy a megye házszabályzata jelenleg nem teszi lehetővé, hogy független képviselők is frakciót alkothassanak, de a megyeelnök és több frakció is jelezte, hajlandó megnyitni a témát és változtatni ezen, így valószínűleg a későbbiekben alakíthatnak majd frakciót (hatan). Ezzel kapcsolatban meg kell jegyezni, az, hogy nincsenek frakcióban, semmilyen hátrányt nem jelent számukra, ugyanúgy joguk van felszólalni, bizottságokban részt venni, anyagot beterjeszteni vagy éppen egységesen szavazni, csak éppen papírra nincsen fektetve mindez.

Mindenesetre érdemes elgondolkozni azon, hogy hova vezet a független politizálás, és érdemes-e blokkolni ezzel az amúgy is hosszadalmas, bürokratikus hivatali ügymenetet, vagy a pártjaink sorait lenne érdemes rendezni…

Megjelent a Felvidék.Ma hírportálon 2018. február 7-én. 

Szólj hozzá