Ki ne ismerné a lőcsei vár legendás titkát, a Mátyusföld nevének eredetét és a kurta szoknyák diszkrét báját, ugyanúgy kinek ne kerekedett volna már mosolyra a szája a jó palócok ízes nyelvjárásának gyönyörűségén?

De azt sem hinném, hogy sokan lennének, kik ne járták volna még be a komáromi erődrendszer tekervényes labirintusait, a selymes Selmeci-hegyek domborulatait, a pozsonyi és a kassai dóm rejtekeit, a Szilicei- vagy a Murányi-fennsík gerinceit, vö lgyeit, vagy egy-egy iskolai kiránduláson ne fordultak volna meg a Baradla-barlangban, illetve ne révedtek volna el a csallóközi rónák vizenyős végtelenjein.

Talán még az sem ritka, hogy jócskán vannak kik jártak már Ajnácskő várában, barangolták be a Burda-hegyet, s ...

Lezárult az iskolai beiratkozások időszaka, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége (SZMPSZ) pedig rögtön be is gyűjtötte a beiratkozottak számát a 256 magyar alapiskolától. Ennek alapján 3505 gyereket írattak be magyar alapiskolába, ami 103-mal több, mint tavaly ilyenkor, további 33-at pedig úgynevezett nulladik évfolyamba írattak.

Hogy pontosan hány tanuló kezdi meg az első osztályt valójában, csak szeptemberben derül ki, hiszen addig élhetnek a szülők a halasztás lehetőségével, de előfordulhat, hogy átértékelik döntésüket és másik iskolát választanak, illetve akadnak olyanok is, akik egyszerűen elmulasztják a beiratkozást (főként szociálisan halmozottan hátrányos helyzetű családok), s csak szeptemberben jelennek meg, ...

Hetven éve annak, hogy a magyarok nemkívánatossá váltak ezeréves szülőföldjükön Csehszlovákia számára, kőnek és embernek ugyanaz lett a sorsa…

Viszont amikor a jelen problémáit és következményeit boncolgatjuk, megpróbálván válaszokat találni azokra a dolgokra, hogy miért ily mértékű a felvidéki identitásgyengülés, miért ekkora a fogyásunk és bomlásunk, akkor nem árt vissza-visszatekinteni a múltba, mondjuk a hátunk mögött hagyott száz esztendőre, ahol e lelki tényezők okai gyökereznek. Hosszan lehetne az itt élő embereket ért kártékony hatásokat sorolni 1918-tól napjainkig. Ám kétséget kizáróan a legtraumatikusabb aktus mind közül az 1947-48-ben végbement kitelepítések és a csehországi deportálások voltak.

A ...

Egy érdekes adatra lettem figyelmes a minap Peter Spáč A Most-Hídnak (talán) befellegzett címmel a Denník N-ben jegyzett cikkében, melyet a Korkep.sk szemlézett . A szerző a tavalyi parlamenti választások után készült, Focus ügynökség által készített exit poll eredményekre hivatkozik. A terjedelmes felmérés a pártok választóbázisának összetételét is vizsgálja. Számunkra leginkább a magyar választók viselkedése szempontjából érdekes, ami több tanulsággal és megannyi meglepetéssel szolgál.

A leginkább érdekes számadat a Most-Híd választóinak az összetétele, mely szerint a párt szavazóinak több mint a felét, 53,8 százalékát alkotják a szlovákok, a magyar voksok aránya csupán 43,7 százalék, a maradék 2%-ot pedig az ...

Szinte egymás kezébe adják a kilincset a nagypolitika jeles képviselői mostanság az MKP székházban, hiszen közelednek a megyei választások, mely rendszerben az MKP országos viszonylatban a harmadik legerősebb pártként van jelen.

A nemzeti parlamenti színtéren viszont stabilan 4 százalék körüli a támogatottsága, amivel azonban nem tudja elérni a bejutási küszöböt. A két választási helyzetet pedig sokan összekötik és egyiket a másiktól függővé próbálják tenni, hogy a maguk oldalára állítsák eme 4 százaléknyi politikai tőkét, mely egy kiélezett helyzetben a mérleg nyelveként jócskán felértékelődhet.

A magyar pártnak az okozhatja a legnagyobb dilemmát, hogy hallgatva az évekkel ezelőtti népakarat hangjára, azzal a ...

Franz Sacher világhírű tortakülönlegességéről, a Sacher-tortáról már több ízben értekeztünk Zselízzel kapcsolatban. Ahogy arról is, hogyan elevenedik meg kultusza mind jobban az egykori grófi szolgálati lakásában, a ma Magyar Házként működő objektumban. Nagy megelégedésünkre az ínyencségnek nem csak a kultuszáról hallani egyre többet, de bármikor meg is kóstolhatjuk azt a helyi cukrászdában, ahogy a másik helyi vonatkozású sütemény-különlegességet, a Schubert-szeletet is. Ugyanakkor egy hasonló édességkuriózum még hiányzik a repertoárból, ez pedig az Esterházy-torta. Jelen írásunkban ennek a kapcsolathálózatnak járunk utána.

Az Esterházy-tortának nincs olyan teljesen jól beazonosítható eredettörténete, mint a ...

Van egy olyan hely a Felvidéken, ahol a konkurens párt szimpatizánsait nem szolgálják ki…

Egy italozó (más néven kocsma) világa mulatságos tud lenni. Van igényes, lepukkant, tematikus, tradicionális, vagy mondjuk rögtönzött is. Egy biztos, a gigászi metropoliszoktól a pár fős falucskákig valamilyen formában szinte mindenhol létezik.

Ráadásul közösségszervező hatással bír, ugyanis az italfogyasztásnak (és nem feltétlenül csak alkoholost értünk alatta) valami furcsa oknál fogva kialakult hagyománya és kultúrája van, ezért az emberek különböző időközönként összegyűlnek e célból. Ebből kifolyólag a társadalmi élet egyik meghatározó színhelye is a mindenkori söntés, hiszen teret biztosít a különböző szociotémák ...

Nagyon pozitív fogadtatása volt Zselízen annak a kezdeményezésnek, amelynek eredményeképpen a város egyik neves szülöttének, Fischer-Colbrie Ágostonnak emeltek szobrot szeptemberben a katolikus templom előtt.

A kezdeményező Csonka Ákos, az MKP helyi szervezetének elnöke volt, de a megvalósítás széleskörű összefogásnak lett az eredménye, amelyet csak tetézett, hogy a város a környező közteret is rendezte, így valóban méltó körülmények közé kerülhetett a szobor.

Úgy tűnik, a szép kezdeményezés nem marad folytatás nélkül és további ékességekkel gyarapodhat a Garam menti kisváros miliője.

A behavazott Magyar Ház (Fotó: Riedl Regina)

„Fischer-Colbrie Ágoston szobrát a keszthelyi Turi Török Tibor készítette, aki ...

Megtörtént hát a régóta várt magyar-magyar párbeszéd az MKP és a Most-Híd között. A dunaszerdahelyi találkozón delegált tagként vehettem részt, s mint régóta a magyar vonalak rendezésének híve, nagy reményekkel utaztam Csallóköz fővárosába, mégis felemás érzésekkel távoztam onnan. Éreztem bár a találkozó szimbolikus jelentőségét, láttam viszont az egymásra vetülő bizalmatlan tekinteteket is, melyek ilyen kis közösségnél nem egészséges érzelmek.

Képmontázs: Csonka Ákos, felhasznált képek: MTI, Somogyi Tibor

Mi tagadás, nagyon mély árkok alakultak ki ez alatt a tíz év alatt, amióta felbomlott a magyar politikai egység a Felvidéken. A legmélyebbek mégis – úgy gondolom – paradox módon akkor képződtek, amikor ...

Elkötelezett lokálpatriótaként mind többet foglalkoztat Zselíz, illetve szűkebb-tágabb szülőföldem múltja, akárcsak természetszerűen jelene és jövője is. A történelmi tényezők mellett viszont számos olyan legendás misztikum is körbe lengi városom miliőjét, melyet véleményem szerint irodalmi kontextusban is érdemes lenne tárgyalni. Így arra vállalkoztam, hogy az egyes legendás történeteket megpróbálom - helyenként elrugaszkodva a faktumok talajától - a fantázia határtalan világába kalandozva novellák formájában is feldolgozni. Ennek a vállalkozásnak az első példányát ajánlom most mintegy karácsonyi ajándékként mindannak, aki hasonló érzésvilággal viseltet Zselíz iránt, vagy kedveli a misztikusan romantikus történeteket.

Többször értekeztem már a nemzeti identitás, vagy éppen a felvidékizmus kérdésköréről, sőt félig-meddig tudományosan is beleástam magam a témába, hiszen elkötelezett lokálpatriótaként módfelett foglalkoztat szülőföldem és nemzeti közösségem szociálpszichológiai viselkedése. Ugyanakkor minél többet és minél részletesebben foglalkoztam a témával, újabb és újabb kérdések merültek fel, sőt helyenként kételyek is megfogalmazódtak. Miért ily gyenge az identitástudatuk a felvidéki magyaroknak? Miért ekkora mértékű az asszimiláció? Mi az oka a magyar-magyar széthúzásnak? Hogy vagyunk képesek minden elnyomást, megaláztatást lenyelni, és előnytelenül alkalmazkodni? De leginkább az érdekel, hogyan lehet mindezen változtatni? ...

Bár korábban olyan hangokat lehetett hallani, hogy a kialakult korrupciós botrányok ellenére a hármaskoalícióra mutálódott kormányt mégiscsak egyben fogja tartani a biznisz – ráadásul azóta sikerült kilőni a politikából (pontosabban saját magát lőtte ki) a legfőbb tényfeltáró, disznóságokra rámutató Lipšicet, Matovič lefejezése pedig csak idő kérdése – jelen pillanatban erre mégsem vennék mérget.  

A mai politika ugyanis olyan gyorsan pörög, hogy semmit sem lehet biztosra venni, s egyedül a bizonytalanság vált állandó tényezővé.  Ezt bizonyítja a pártok és politikusok hónapok alatti felemelkedése és bukása.

Tekintettel, hogy botrányok dolgában a szokottnál is gazdagabb hét napot produkált az országvezetés, ...

KTitkos ajtó az erdő mélyén, mely egy fába vezet? Élő fában emberi építmény? Nem, nem Tolkien valamelyik középföldi fantáziavilágában létezik csak, hanem a Garam mentén is dívott egykoron.

Zselíz 19. századi legattraktívabb nevezetességei közé tartozott az úgynevezett fakastély, melyet egy 7-800 éves tölgy odvában alakítottak ki. A várostól keletre haladva a Garamon túl húzódott (s részben húzódik ma is) a Hosszúlánc dűlő, melynek a szélén, a nagyberki erdőrésznél volt található e különösen érdekes természeti képződmény. Tulajdonképpen nem ritka módon egy grandiózus kocsányos tölgy törzsében természetes odú képződött, melyet valaki kivájt, kialakítva ezzel a fa gyomrában egy kisebb helyiséget, amelyben a ...

Faramuci helyzetben vagyok, ugyanis napok óta foglalkoztat a téma, mégis keserű szájízzel nyilvánulok meg a Népszabadság becsődöléséről, mivel nyilvánvaló politikai színjáték tömjénfüstje lengi be körülötte az étert. Egyik újságíró kollégám szólított meg, hogy a  "Semmiben sem értek egyet önnel, de az életemet adnám, hogy elmondhassa a véleményét"  voltaire-i tézis jegyében csatlakozzam én is azon tiltakozók sorához, akik a balliberális lap megszűnése miatt fejezik ki szolidaritásukat, s aggódnak a sajtószabadság sérülése miatt.

A sajtó-, a vélemény- és az összes alapvető szabadságjogot magaménak vallóként eltekintettem a szóban forgó sajtóorgánum közel félévszázados (véleményem szerint Magyarországra ...

Napjainkban sokat boncolgatott téma a liberalizmus mibenléte. A kialakult közállapotok miatt viszont olyan megosztó témává vált, hogy képes akár ketté is osztani a társadalmat és fekete-fehérré lebutítani a lényeget.

Pedig, ha jól belegondolunk, a tárgykör komoly fogalmi átalakuláson ment keresztül az elmúlt évtizedek során. Mondjuk száz évvel ezelőtt a főúri, királyi világban a magukat liberálisnak valló politikusok értékrendje mára kőkemény konzervatív értékeknek felelne meg…

De nem is kell ilyen távlatokba mennünk, hiszen a liberalizmus, mint olyan, húsz, harminc évvel ezelőtt is mást takart, mint pillanatnyilag. A szocializmus idején, főként annak alkonyán, illetve a kinyíló világ hajnalán a liberalizmus határozta ...