A Körkép.sk megkérdezte, hogy részt veszek-e a család védelméről szóló népszavazáson.

A válaszom és a véleményem: 

Igen, részt veszek a népszavazáson. Egyrészt, mert állampolgári kötelességemnek érzem, és úgy gondolom, hogy az oly sokat ragozott demokrácia alappillére mellett kötelességünk kiállni; másodsorban pedig tagja vagyok az egyik választási bizottságnak, így testközelből figyelhetem az eseményeket.

Keresztény-konzervatív értékeket valló, ám nyitott gondolkodású embernek tartom magam, így nagy fejtörést nem okoz a kérdések megválaszolása. Viszont az egésznek a tálalását, körítését és időzítését elhibázottnak érzem. Szinte nap mint nap tapasztalhatjuk, hogy az emberek kezdenek kiábrándulni a képviseleti demokráciából. Helyzetük és az egész rendszer eredmények mentes egy helyben toporgásra (hol látványos, hol kevésbé látványos módon) alapjaiban ingatta meg az embereket hitükben.

Sokszor hallom idősebbektől, hogy ’89-ben ezt nem egészen így képzelték el, és ahogy korábban, úgy most is úri huncutság az egész, sőt egyre esztelenebb. Ennek ellenére tavaly négyszer is az urnákhoz járultunk. A sorozatos választások után, azt reméltük, idén kicsit nyugtunk lesz, erre alig kezdődik el 2015, Kleisztenész öröksége ismét a nyakunkba zúdul.

Emiatt én rendkívül alacsony részvételi arányra számítok. Ha belegondolunk, hogy a parlamenti, a köztársasági-elnöki és a helyhatósági választások részvételi aránya is csak alig környékezte az 50 %-ot, az EP voksolás pedig Európában a legalacsonyabb lett (13,05 %), akkor naivitásnak tartom azt feltételezni, hogy a referendumon elérhető az érvényességi feltételhez kellő 50 %. Tekintettel, hogy nem olyan témáról van szó, ami tömegeket mozgósítana, ráadásul alig látható kampány veszi körül, a fenntartásaimat csak erősíti.

Nem szeretnék demagógnak tűnni, de valóban felesleges eurómilliók kidobásának tartom az egészet, főleg, hogy valószínűsíthetően érvénytelen is lesz. Annyi mindenről lehetne társadalmi vitát kezdeményezni, annyi mindenben jó lenne, ha nem csak a parlament vagy a politikusok döntenének, mégsincs róla népszavazás. Egy erdélyi cimborám megkérdezte tőlem, hogy nálunk tényleg nincs ennél nagyobb probléma?

A nagy francia forradalom óta tudjuk, hogy a forradalom felfalja saját gyermekeit. Kezdem azt érezni, hogy ez nem csak a forradalmakra, de minden rendszerre  érvényes és a gyeplővesztett demokrácia ugyanúgy felfal minket.

Olvasd el mások véleményét is - See more at: http://korkep.sk/cikkek/mindennapjaink/2015/02/04/nepszavazas-igen-vagy-nem#sthash.bnkhMAyP.dpuf