Nagy fába vágja a fejszéjét az, aki ma politizálásra szánja el magát. A mostani értelmiségi fiatal generációnak viszont mégis erkölcsi kötelessége ezt felelősségteljesen vállalni. Nap mint nap láthatjuk, hogy bajban vannak a munkát kereső fiatalok, mivel olyan méretű a piaci telítettség. Még annak ellenére is, hogy egy jelentős részük (túl nagy részük) már külföldön keresi mindennapi betevőjét, de aki el is tud itthon helyezkedni, jó eséllyel olyan megalázó körülmények közt s alacsony bérezés mellett, hogy abból alig lehet önellátni, nem hogy családot alapítani.

Ilyen helyzetben igencsak megmosolyogtató, sőt sokkal inkább dühítő, hogy egyes politikusok 25 évnyi parlamenti ücsörgés után akarnak éppen Most segíteni. ...

Általában az MKP-t elöregedő pártként szokták definiálni (főként politikai ellenfelei), ám Zselízen ennek pont az ellenkezője érvényes. A párt helyi szervezetének élén egy fiatal pedagógus, Csonka Ákos áll, aki kora ellenére számos közéleti aktivitást tudhat maga mögött. Országos tisztségviselője a Via Nova Ifjúsági Csoportnak, aktív tagja a Csemadoknak, lelkes helytörténész, lokálpatrióta és a kutatómunka sem áll távol tőle. Pártja a 2016. március 5-i parlamenti választásokra őt is képviselőnek jelölte. Ezzel kapcsolatban beszélgettünk vele.

Az a tapasztalat, hogy a politika nem túl népszerű a fiatalok körében. Te 28 éves létedre mégis igencsak aktívan foglalkozol vele. Mi ennek az oka?
A fiatalok nagy általánosságát ...

Bölcsész vagyok. Nem értek olyan mód a makroökonómiához vagy éppen az infrastruktúra-fejlesztéshez.

Beállítottságomat és szakterületemet tekintve a kultúra és a humán tárgyak világában mozgok otthonosabban. Ezekből is a történelmi látásmód az, ami igazán közel áll hozzám. Így a kulturális örökség mindig is kiemelten foglalkoztatott. Ezért igyekeztem mindig is tanítványaimnak olyan módon átadni a történelmi ismereteket, hogy az ne csak száraz tananyag, betűhalmaz legyen, hanem egy olyan kapocs, ami élményalapúan köt össze minket a múltunkkal.

Persze ez egy tipikusan olyan téma, amitől nem lesz olcsóbb a kenyér, de még csak a GDP sem szökken szárba, a kulturális értékek ugyanis anyagiakban nehezen kifejezhetőek. ...

Az MKP választási listáját böngészve találkozhatunk a 115. helyen Csonka Ákos nevével is. A pedagógus végzettségű, ambiciózus fiatalember Zselízen él és a Via Nova ICs - Nemzetpolitikai Kabinetjének megbízott vezetője. Gyerekkori benyomásairól, elkötelezettségéről, politikai nézeteiről beszélgettünk.

- Mióta érdekel a politika?
Mindig is foglalkoztatott a politika, már fiatalként is előszeretettel hallgattam a felnőtteket, amikor ilyen komoly témákról beszélgettek. Tisztán emlékszem, hogy alig vártam, hogy betölthessen a 18-at, hogy elmehessek szavazni.

2009-ben kerültem kapcsolatba a Via Novával, aminek tevékenysége nagyon megtetszett, és aktívan belevetettem magam. Alig egy évvel később felkértek, hogy az önkormányzati ...

A fiatalok bevonása a politikai életbe szükségszerű folyamat, mivel a vérfrissítés olyan áramlatokat hozhat egy politikai formáció életébe, melyek új erőt és impulzusokat adnak számára. Az MKP ifjúsági csoportja sok éven keresztül csak epizódszerepeket kapott, s legfőbb tevékenysége a csúcspolitikusok támogatása, segítése volt. Ezt a kényszerszerepet váltotta fel az a döntés, hogy önállósuljon a szervezet, és felvéve a Via Nova nevet immár saját (új) útra lépjen, kapcsolatát pedig szerződésben rögzítse az anyapárttal.

A 2010 után kibontakozó új nemzedék pedig felismerte, hogy az itteni magyarság csakis egységes és erős közösséggé kovácsolva életképes. Ezért legfontosabb feladataként a élményalapú ...

2015 sem maradt el a Via Nova többi évéhez képest, sőt egyre széleskörűbb tevékenységet kifejtő ifjúsági szervezetről egyes körökben már-már szuperlatívuszokban fogalmaznak. Idén is ütemesen gyarapodott a hálózati struktúrájuk és növekedett a taglétszám. Ezzel arányosan nőtt a rendezvényeik száma, ami által értelem szerűen nőtt az elért fiatalok száma is. Legyen az kultúra, sport, szabadidő vagy szórakozás alsó hangon is több tízezer embert mozgatott meg ez a csapat, ami jó, hisz sok sebből vérző közösségünknek ez az egyetlen kitörési lehetősége: közösségben élményt szerezve megmaradni, gyarapodni, élni.

Összeállításunkban megpróbáltuk a teljesség igénye nélkül kiválogatni csak a nagyobb volumenű akciókat, ...

Csak ámulok és bámulok az egyre fodrozódó Ákos-ügyön. Bár mostanában nem ritkán vagyok ennyire ledöbbenve a körülöttem zajló eseményektől. Mintha valóban megtébolyult volna a világ, és képtelen a valóságot annak teljes egészében látni. Arról inkább nem is fejtem ki a véleményemet, hogy az egy évalatti 1,5 milliós népvándorlás – hogy is mondjam – nem egészséges, de hogy egy nőt se lehessen nőnek nevezni, az már komolyan aggodalomra ad okot. Félreértés ne essék a Kossuth-díjas zenész nem azt mondta, hogy a nők alacsonyabb rendűek lennének, esetleg meg kellene vonni tőlük bizonyos jogokat, hanem hogy léteznek hagyományos férfi, női szerepek, amelyek európai és keresztény kultúránk alapját képezik. A férfi ...

A múlt héten kavarta fel a kedélyeket, hogy a pozsonyi Aupark öt(!) nyelven kíván boldog karácsonyt a vásárlóinak – sőt egy felületen nyelvenként kétszer is –, arra viszont nem vette a fáradságot, hogy mindezt magyar nyelven is megtegye.

Pedig a városban 15 ezer magyar él, és sok ezer magyar fordul meg itt nap mint nap munka, szórakozás vagy vásárlás céljából. Így valószínűleg a bevásárlóközpont vásárlóközönségének jelentős hányadát teszik ki magyarok.

A hiányosságnak már a múlt héten hangot adott a Via Nova érsekújvári képviselője, Nagy Dávid, aki blogbejegyzésben fejezte ki nemtetszését. Ezután viszont nem elégedett meg az írásban való elégedetlenkedéssel, és a tettek mezejére lépett két ...

Sokan kedvelik a Sacher-tortát, mely valóban az egyik legínyencebb süteménykülönlegesség. Annak ellenére, hogy nem egy bonyolult desszertről van szó, hiszen csupán három összetevője van: piskótatészta, csokoládé és baracklekvár. Az ördög viszont a részletekben lakozik, ahogy mondani szokták.
Na, de hogy jön egy osztrák szakács által megkomponált édességhez a felvidéki Zselíz? Egyáltalán miért mondják a Garam menti városkára, hogy Schubert városa?

A  történet valahol a 19. század első felében, a birodalmi főváros császári udvarába kezdődik. Dicső romantikus korszakát élte még ekkor a Habsburg Monarchia, de a forradalom baljós szele már érezhető volt. 1848. március 15-én aztán meg is perzselte (sőt inkább lángba ...

„A magyar név megint szép lesz!” E Petőfitől kölcsönvett sorral indított kampányt a Via Nova 2012-ben azzal a céllal, hogy minél többen éljenek a törvény adta lehetőséggel, és használják magyarul vezeték- és keresztnevüket a személyi okmányaikban. A névváltoztatások ösztönzése érdekében azóta számos helyszínen és módon felhívtuk már a figyelmet a változtatás lehetőségére. Tájékoztató anyagokat osztogattunk közösségi rendezvényeken, könyvjutalomban részesítettük azokat, akik már magyarosították a nevüket, valamint különféle tartalmakkal jelentünk meg a legismertebb közösségi hálón, hogy rámutassunk arra, hogy aki magyar nemzetiségű, nyugodtan használhatja magyarul a nevét a hivatalos érintkezés során is. Sőt, ...

Előző részünkben a római szarkofág mítoszát tártuk fel. Ám Becsei Vesszős György nem csak a római szarkofág kalandos Zselízre juttatásáról emlékezetes. Ahogy azt már jeleztük, élete során jó katonaként megfordult pár csatában.

Állítólag több mint 250 ember halála szárad a lelkén, amit egy idő után ő is sokallott, és hazatérve csak nem találta lelki békéjét. Ezért úgy gondolta, nem ártana megbánni gaztetteit. A bűnbánat leggyakoribb módszere akkoriban az volt, ha az illető elvonul egy kolostorba vezekelni. Így tett Becsei is, aki előbb Rómába, majd Santiago de Compostellába zarándokolt el.

Becsei Vesszős György végítéletének freskója

Ezt viszont nem érezte elégségesnek, s ekkor jutott fülébe a hír, hogy aki ...

Sokan itt, a Felvidéken (de Erdélyben és másutt is) örömtüzeket gyújtottak vasárnap este a katalán parlamenti választások után, ahol az elszakadáspárti politikai erők nyertek. Így valószínűsíthető, hogy hamarosan beindul Katalónia teljes függetlenedésének a folyamata.

Az ügy kapcsán innen messziről a véleményt nyilvánítók közt két megközelítés uralkodik: szimpatizálni a katalán függetlenedéssel, vagy kiállni a spanyol egység mellett.

A téma azért megosztó, mert mi, felvidékiek mindkét cipőben jártunk már (illetve járunk most is).

A katalán, baszk stb. kezdeményezés ugyanis Trianonként darabolná fel a történelmi Spanyolországot (persze azért az arányok messze nem hasonlíthatóak össze a magyar veszteségekkel), amit mi ...

Kevesen tudják, hogy a zselízi Szent Jakab-templom a maga mérsékelten igényes szocreál brezolitos küllemével nem egy szokványos templomocska, s telis-tele van titokzatosabbnál titokzatosabb rejtélyekkel, 700 évnyi történettel.

A sok közül az egyik legérdekesebb talán az, hogy hogyan kerül egy 14. századi katolikus templomba  1700 éves római szarkofág – templom eredetileg vélhetőleg 1353 és 1388 között épült.

Aki most a katolikus egyház vatikáni székhelyében keresi erre a választ, nagyot téved. A történet ettől sokkal körmönfontabb, misztikusabb.

Kezdjük az elején. A templomot egy bizonyos Becsei Vesszős György kezdte el építtetni, aki úgy került a módos birtokhoz, hogy apja, Becsei Imre volt a lévai vár kapitánya, a ...

Úgy tartja a mondás, hogy a fociban és a történelemben a ha- val kezdődő mondatok fölöslegesek. Trianon kapcsán mégis sok millióan sok milliószor sóhajtunk fel, elábrándozva, mi lett volna, ha majd 100 évvel ezelőtt nincs az a tébolyda…

Így hát eljátszottunk ennek gondolatával…

Fantáziánk leginkább az etnikai viszonyok irányába kalandozott el, hogy a mai 93 ezer km² helyett a 306 ezer km²-es Kárpát-medencében mennyien lennénk mi, magyarok.

Előre figyelmeztetünk mindenkit, hogy számadataink erősen hozzávetőlegesek és sarkítottak (pontos számításokat ugyanis eleve lehetetlen végezni, így az egyszerűbb szemléltetés kedvéért kerekített számokkal dolgoztunk).

Kép: lazarus.elte.hu

Másrészt nem lehet figyelmen ...

Szász Jenő az NSKI elnöke tette fel többször a kérdést, hogy mi az oka annak, hogy a felvidéki magyarok körében ily nagy mértékű az asszimiláció.

Hogy lehet, hogy az itteniek ekkora számban inkább akarnak tartozni – egyfajta divat-tendenciaként – egy gyér múlttal, mondhatni jelentősebb történelem nélküli, négy és fél milliós szlováksághoz, mint egy 1100-nál is több éves, gazdag, dicső történelemmel, hagyományokkal és kultúrával bíró 13,5 milliós magyar nemzethez?

Sosem tudtam erre releváns választ adni. Egyrészt bizonyos fokú szégyenérzet miatt, másrészt én sem értettem igazán, harmadrészt pedig nem is akartam érteni. Aztán tegnap (2015. szeptember 7.) az északírek elleni EB-selejtező 93. percében (ekkor egyenlített ki ...